Szitás Erzsébet képtár

TÖRTÉNET:

Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak.    Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez    történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép    pályáján, megkereste a község polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt    azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy    régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával    valósíthattuk meg e nemes elképzelést. Legyünk büszkék arra, hogy    ezzel is gazdagabb lett Füzesgyarmat! Az 1996-os esztendő a    millecentenárium éve, így dupla jelentőséggel kerül be a Szitás    Erzsébet Képtár megnyitása községünk krónikájába. Kívánom, hogy    minden gyarmati szívét megérintse ez az esemény, és a    művészetkedvelők nagy örömöt találjanak a kiállított képekben!

Szitás Erzsébet 1915. január 14-én született Füzesgyarmaton.

   "Anyai őseim, a Kótaiak már akkor itt éltek, amikor a falvak nagyságát    kapukkal mérték. A 12 nemzettség 12 kapujából egy a mienk volt. Kóti    Dávid és felesége, Gorzás Erzsébet fiai; Zoltán és György részt vettek    Rákóczi fejedelem oldalán a törökökkel való harcokban, a sebesült    fejedelmet Kolozsvárra vitték. Nemességet és földbirtokokat kaptak    tőle.

   Apám családja Dévaványáról jött, most is élnek még ott leszármazott    rokonok. Apám cipészmesterséget folytatott segédekkel, inasokkal, de    a háború után beteg lett és attól fogva az én segítségemre is    szükség volt,amit már a művészetemmel is igyekeztem pótolni, ill. az    abból származó    csekélyke pénzzel." - írja emlékezőjében a    festőművész.               

   1934-től az Iparművészeti Főiskolán tanult textilszakon ösztöndíjasként    Molnár Béla vezetésével. 1940-től a Nemzeti Színház jelmeztervezője    volt nyugdíjazásáig. Festészetet Domanovszky Endrétől tanult    1947-50-ig. Első kiállítása 1965-ben volt a Műcsarnok rendezésben. A    Művészeti Alap aktív tagja 1961 óta. Békés megyében Gyulán, Békéscsabán, Szeghalmon, Gyomán és Füzesgyarmaton    volt többször kiállítása az elmúlt évtizedekben. Képeit Amerikától Svédországig szívesen vásárolták. Különösen sok    képe került ki Németországba és Svájcba. Második lakóhelyén, Tihanyban éveken keresztül rendezett kiállítást számára    az ottani Művelődési Ház. Költő barátja Illés Gyula születésének évfordulójára készült emlékkiállításon 1992-ben több    képpel részt vett. 1995. januárjában Budapesten, a Népszínházbeli kiállításán szerepelt sikerrel. Kecskeméten, a    református Rágay Gyűjtemény őrzi alkotásainak nagy részét.      

   Szitás Erzsébet Füzesgyarmatnak ajánlotta fel örök időkre festményeinek, rajzainak, akvarelljeinek másik jelentős    részét, valamint személyesen gyűjtött népművészeti és egyéb tárgyait, és művészbarátokkal való kapcsolatának    néhány dokumentumát.             

   Szitás Erzsébet képei különböző technikák alkalmazásával készültek. Akvarelljei csodálatos könnyedséggel, frissen,    ezernyi árnyalattal láttatják a természet apró rezdüléseit. Olajképei, attól függően, melyik orszgban készültek, hűen    kifejezik a táj és építészete jellemzőit; Svájc hideg kék-fehér hegyeit vagy Erdély aranybarnáit, mohazöldjeit. De a    levegős, szeles Balaton pasztelszínei éppoly elragadóak, mint az Alföld rozsdabarnái, földszürkéi, az árnyékos fák    mögé bújt kicsi házak, az otthonidézők.